Mint már kiderülhetett, a baptisták nagy családjához - azon belül is a Magyarországi Baptista Egyházhoz - tartozunk. A baptisták pedig a keresztyének protestáns irányzatának (a reformáció harmadik ágának) tagjai. A baptista misszió gyökerei az 1500-as évekig nyúlnak vissza. 1523-ban alakult Svájcban az első anabaptista gyülekezet. A mai értelemben vett baptista misszió 1609-ben indult el Európában, Amszterdamban egy közel 40 fős gyülekezettel.
            A Magyarországi Baptista Egyház 1905-ben törvényesen elismertté lett hazánkban. Kerületünkben két gyülekezete van a szövetségnek. Egyik a Budapest József Utcai Baptista Gyülekezet.
            A mai baptisták elődei, az anabaptisták (újrakeresztelők) 450 évvel ezelőtt érkeztek Magyarországra. Forradalmian új életvitelük miatt egész európai vándorútjukon menekülniük kellett, vállalva hitükért az üldöztetést, a mártírhalál legkegyetlenebb módjait is. Végül Bethlen Gábor erdélyi fejedelem bölcsessége révén a mindenható Isten letelepedési engedélyt, menedékjogot, otthont, hazát adott a ma habán kerámiának nevezett művészeti alkotásokat készítő fazekasoknak és dolgos, példamutató életű iparos-, gazdálkodótársaiknak.
Angliában és Amerikában a XVII. század elejétől kezdett terjedni a baptizmus. Az európai kontinensen - így Magyarországon is - csak a XIX. században jött létre baptista misszió.
            Az újkori magyar baptista misszió kezdetétől összekötődött a főváros VIII. kerületével. Története innen, egy a Gyulai Pál utca 8. szám  alatti műhelyből indult el.
            Rottmayer János (1818-1901)  asztalosmester első magyar baptista társaival 1846-ban Hamburgból tért haza. Ott  egy tűzvész utáni újjáépítésen dolgoztak, s közben megismerkedtek az 1823-ban, Oncken által alapított baptista gyülekezettel. Rottmayer János a bibliai hitigazságokat megismerve és elfogadva megtért, majd 1844. május 20-án bemerítkezett.
            A 48-as szabadságharc után 1865-ben Novák Antal (1822-1877) és felesége végeztek az Alföldön missziómunkát. A fővárosban éppen Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében, 1873-ban újabb lendületet vett Meyer Henriknek, a Brit- és Külföldi Bibliatársulat kezdeményezésére hazánkba érkezett igehirdetőnek megérkezésével. Meyer Henrik több helyen is bérelt helyiségekben indította el a munkát, majd 1876-ban telket vévén, egy évvel később, augusztus 20-án  megnyitották az első budapesti baptista kápolnát a Wesselényi utca és a Hársfa utca sarkán, ahol németnyelvű igehirdetések hangzottak. 1894-ben Bodoky Lajos (1850-1926) elöljáró presbiter vezetésével e gyülekezettől vált külön gyülekezetünk, a magyar anyanyelvűek kívánságára.
A kis gyülekezet hét éven keresztül bérelt lakásokban tartotta összejöveteleit. 1897. tavaszán vásárolták meg a József utca 12. szám alatti telket, melyen egy földszintes ház állt. Az épületbe 1901-ben költözött be a gyülekezet. A jelenlegi imaházat 1914. augusztus 20-án nyitották meg. Technikai felszereléseit (pl. fűtés, világítás...) folyamatosan korszerűsítettük. Legutóbb, gyülekezetünk fennállásának 100. évfordulójára (1994.) az imaházat belülről felújítottuk.
            Itt van gyülekezetünk földi otthona, amely napjainkban mintegy másfélszáz bemerített tagból, a hozzájuk tartozó 80 főnyi gyermekből, és az életünkkel ismerkedő törekvőkből, barátkozókból áll. Itt tartjuk rendszeres összejöveteleinket: gyermek bibliaköri foglalkozásokat, ifjúsági órákat, törekvők óráját, mamakört, ifjú házasok találkozóit, imaórákat, istentiszteleteket, és a rendkívüli, ünnepi istentiszteleteket is.
Időszakosan szervezünk hitéletünkkel kapcsolatos tanfolyamokat, helyt adunk egyházzenei és más tanfolyamoknak, az országos szövetség összejöveteleinek.

Gyülekezeti alkalmaink:
Vasárnap délelőtt: 9 órától
Vasárnap délután: 17 órától
Szerda este: 18 órától

Buzdítás

Júniusi fohászainkban emlékezzünk meg azokról a testvérekről, akiktől Isten és a gyülekezet dolgait tanultuk és tanulják gyermekeink.
Imádkozzunk, hogy szolgáló fivéreink és nővéreink a lehető legjobb körülmények között végezhessék munkájukat, áldás és békesség kísérje őket, amikor gyülekezeteinkben feladatukat végzik!
És végül kérjük Istent, hogy érlelje a gyermekek szívét a jó döntésre!

Károly György Tamás

      A XVII. sz. első évtizedében alakult meg ez első u. n. modern baptista gyülekezet Angliában. A brit szigetekről szabadság reményében az Újvilág felé indultak elődeink, ahol az Egyesült Államok történetében jelentős szerepet játszottak.

      Az európai kontinensen a baptista mozgalom a XIX. sz. első felében indult meg, és rövid időn belül eljutott a Kárpát medencébe is. Hazánkban a baptista közösség 1905. óta elismert vallásfelekezet. Az 1996-os esztendőben ünnepeltük az újkori baptizmus ma-gyarországi jelenlétének 150. évfordulóját. 

Világszerte egységes, közösen megfogalmazott hitvallásunk nincs, mégis léteznek a bap-tista közösségekre általánosan jellemző elvek, melyek a következő oldalon találhatók meg.

Angyalföldön a XX. század első évtizedében kezdődött a misszió. A környező, az újpesti és a Nap utcai baptista gyülekezetekből jöttek át rendszeresen emberek, hogy a jó hírt, a Krisztus által Is-tentől kapott új élet evangéliumát továbbadják, és a Bibliát olvassák helyiekkel. Ennek eredmé-nyeképpen Udvarnoki András, a baptista közösség akkori egyik vezetője már 1905-ben bemerített néhány angyalföldi illetőségű személyt. Az ekkor elindult kis gyülekezet 1924-ben a Jász utcában épülő imaházban talált otthonra. 
A település egy másik keresztyén csoportja Gábos Imre lelkipásztor vezetésével a baptista közös-séghez csatlakozva 1937. tavaszán kibérelte a Róbert Károly körút egyik épületének szuterénhe-lyiségét, majd 1938. novemberében a Váci út 51/a alatt működő kávéház termét és a szomszédos lakást. Ebben a lakásban talált több, mint egy évtizeden keresztül sok vidéki baptista leány átme-neti otthont. 
Az 50-es évek első felében az Újpesti Gyülekezet leánygyülekezeteiként működött a két kis kö-zösség Kovács Géza, Haraszti Sándor és Herjeczki András lelkipásztorok idejében. 1957-ben a két gyülekezet összefogva közösen hívott lelkipásztort Nagy János személyében, aki 24 évig szol-gált lelkipásztorként e helyen. Szolgálata kezdetén a két gyülekezet egyesült. A Váci úti imaház lett a gyülekezet, a Jász utcai pedig a mindenkori lelkipásztor otthona.
A 60-as évektől az urbanizáció során vidékről Ürömbe illetve Budakalászra kerülő baptista csalá-dok szintén az Angyalföldi Baptista Gyülekezetben találták közösségre. Gyülekezetünkhöz jelen-leg mintegy 60 tag tartozik. A rendszeres látogatókkal és a gyermekekkel együtt mintegy 90-en vagyunk.

Vállalkozói érdekképviselet

Magyarországon folyamatosan nő az ápolásra szorulók, és az idősek száma.

Az állam szakágazatai (szociális és egészségügyi terület egyaránt) nem tudják hatékonyan kezelni a kérdést.
Az egészségügyi ellátórendszer általános válságtól terhes: a finanszírozás nem fedezi a valóságos költségeket.
A szolgáltatók egy darabig képesek elviselni a vagyonvesztést, de egy idő után kivonulnak a piacról.
Működő tőke nem érkezik, hiszen a finanszírozás abszurditása éppen ezt akadályozza meg.
Az egészségügyi vagyon privatizálása jelentős személyi érdekeket rejt a háttérben: a több ezer milliárdos egészségügyi vagyon bagóért megszerzése jelentős politikai erőket mozgat meg.
Az egészségügy európai típusú szemlélete a gyógyítás, a kijavítás szemszögéből látja a kérdést. Ezen aspektusból azonban nagyon jelentős lemaradásaink vannak: az egészségügyre fordított költségvetés GDP aránya jelentős mértékben alacsonyabb az európai átlagnál.
A megelőzés szemlélete mind a társadalmunktól, mind az állam intézményrendszereitől idegen; kezdetleges szinten van.
Sajnálatosan kedvezőtlen, hogy a polgárok általában nem vesznek aktívan részt aktívan egészségük fejlesztésében, megóvásában. Költségvetésünk is a vegyszerek, a mesterséges anyagok fogyasztói szemléletét erősíti, hiszen az életminőség aktív javítása semmilyen preferenciát nem élvez.
Szociális rendszerünk is csupán a látható jelenségek kezelésére, nem az okok felderítésére és megszüntetésére koncentrál. Még csak halat adunk a rászorulónak, ahelyett, hogy halászni tanítanánk meg őket.

Portálunk egyrészt általános ápolási információkat, másrészt az otthonápolás (mint önálló egészségügyi-szociális szakterület) ismereteit kívánja közvetíteni.

Portálunkon olyan alapvető ismereteket találhat meg, amelyekre a mindennapi életben is szüksége lehet.

Ha valamit nem talál meg oldalainkon, használhatja díjmentes tanácsadó szolgáltatásunkat, melynek mail címei a következők:
szakápolási-egészségügyi terület: info@otthonapolas.hu
szociális ellátás: ezusthalo@otthonapolas.hu
fogyatékossággal élők: segito@otthonapolas.hu
betegjogi tanácsadás: euroflat@otthonapolas.hu
adótanácsadás: szamolok@otthonapolas.hu
otthoni ellátást végzők érdekképviselete: mosoly@interware.hu

A beérkezett kérdésekre (a személyiségi jogok védelme érdekében) E mailben válaszolunk.

Változatlanul nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy minden hozzászólás, vélemény helyet kapjon oldalainkon! Kérek mindenkit, hogy ismerőseit, kollégáit buzdítsa hozzászólásra, hisz nem arról szól ez a történet, hogy én ülök a gép előtt, s megpróbálom kitölteni betűkkel az üres teret!
Kérek minden olvasót: írják meg véleményüket, javaslataikat, kritikáikat!
Továbbra is várunk minden olyan hírt, eseményt, amit szakterületünk bármely résztvevője - aláírásával - közzé kíván tenni!
Várunk érdeklődésre számot tartó kérdéseket, illetve ötleteket.

Kérek mindenkit, hogy a mail címekre; az egyesület 1213. Budapest Vihorláti utca 63. levélcímére; vagy a 06-20-931-93-15 SMS számra írja meg véleményét, ötletét, javaslatát, kritikai észrevételeit.

A személyes tartalmú megkereséseken kívül minden beérkezett véleményt névtelenül, csak a helység megjelölésével közlünk. Aki nevével fémjelezve szeretné mondanivalóját közölni, kérem írásban is közölje ezt a szándékát!
Az otthonápolási szakma minden résztvevőjének továbbra is díjmentes megjelenést kívánunk biztosítani oldalainkon, s várjuk azon szervezetek jelentkezését is, akik közlendőiket lehetőség hiányában nem tudják közzétenni.

Segítő szándékukat előre is köszönöm!